Unique

Angyal

A búcsúpercek könnyeimet isszák,
Keserűen kristálytiszták,
Ő az utolsó, kivel boldog lehetek.
Nem mehet még el, ennél több emlék kell
Szívem egy bezárt vár,
Senki nem jut be már!

Azt álmodom, hogy létezel,
Azt álmodom, fogod a két kezem,
Kérlek vigyél magaddal,
Egyetlen angyal!
Azt álmodom, hogy létezel,
Azt álmodom, fogod a két kezem,
Kérlek vigyél magaddal,
Egyetlen angyal!

Ahogy megtalálom benne
Mindazt, mit kerestem,
Végleg elmúlik a Szívárványország,
Mert ő is csak egy a sok lélek közül
Mégis mindennél több,
Mert mindenkinél több!

Lassan elhiszem

Hiába más az utad
Hiába millió hang
Csak a tiéd hallom
Az én nyelvemen beszélsz
Talán nem is létezem
Nélküled

Ha egy álmos reggelen
Ott leszel mellettem
Akkor majd véget ér
Mindkettőnk útja már
Talán végleg itt
A helyed

Becsukom szemem
És már lassan elhiszem
Hogy így lesz valamikor
Becsukom szemem
Így majdnem valóság
Így lesz valamikor
Érzem, valaki átkarol
Gyengéden fölém hajol
Becsukom szemem
És már lassan elhiszem
Hogy így lesz valamikor

Gyönyörű vagy

Figyelem az arcod,
Ahogy vívod a harcod,
Ahogy közönybe olvad,
Már nem látom, hol vagy...

Hazug vagy,
Gonosz vagy,
Kétszínű vagy,
Gyönyörű vagy.
Hazug vagy,
Gonosz vagy,
Kétszínű vagy,
Gyönyörű vagy...

Valahogy belefulladtam
A könnyeimbe, amiket hullattam.
Mi van a széttört alakkal,
Aki rosszul bánik a szavakkal?

Az örök ütközet
Most végleg elveszett,
Csak illatod maradt itt,
Birtoklok valamit.

Mozaik

Álmodtam neked, sok kis élettelen,
Csillogó mozaik darabkát,
Összerakva a képet, elvezetnek hozzám.

Álmodtál nekem, sok kis mozdulatlan felhőt,
A bársonyos kék égre,
Egy soha többé pillanat, mi velünk marad végre.

Vár még ránk száz és száz apró mozdulat,
Vár még ránk száz és száz külön gondolat,
Ez volt minden, amit valaha tőled kértem.

Ha elvesztenél, tudnod kell én megkereslek téged
Hogy újra rám találj,
Hogy ne félj hogy félek és végleg mellém állj.

Elhagyom lassan, sötét árnyékomat végleg.
Közeleg a hajnal fénye,
Ahogy hozzád tartok, úttalan utakon végre.

Tükör

Nézz a tükörbe
A múltból most a jövőbe
Nézz a szemembe
olvass most belőle

...A tükröd vagyok

Ne a tükröt törd szét
Ha bánt az önarckép
Ha dühöt és bánatot érzel
Ha a tükörbe nézel

Tudni talán nem kell
Mitől jó egy ember
Álarcok nélkül
A világ tőled is szépül

Újra meg újra

Jó lenne máskor
Másik asztalhoz ülni
Vagy hagyni a forró teát jobban kihűlni
Akár kikapcsolni minden zajt
Vagy csendben
Megőszülni

Jó lenne máskor
Máshogy mondani mindent
Talán még várni is arra, ami már régen nincsen
A könnyeket mosolyra cserélni
Csak másnap
Indulni innen

Kicsit mindig másképp
De újra meg újra
Örök körforgásban
Újra meg újra
Ugyanaz, de másként
Újra meg újra
Hinni valami másban
Újra meg újra

Jó lenne máskor
Elfogadni már végleg
Hogy az, ami történt velünk, az történt meg tényleg
De újraélni kicsit máshogy
Hol álmodva
Hol ébren

Fekete fehér

Ha lenne néha,
Ha lenne talán,
Nem lenne mindig harcunk reggelig.
Ha lenne máskor,
Ha lenne másképp,
Nem kéne ennyit küzdeni egymásért.
Nem érdekel, de lásd, hogy volt már elégszer,
Csak érdekel, vajon mért nincs kivétel?
(Ide a szemembe nézz!)

Mért csak fekete és fehér
Minden szó amit hallok tőled?
Miért kell megadnom magam
Mindennap mikor futok előled?

Mért csak fekete és fehér
Minden szín amit látok benned?
Mért nem érzed néha,
Hogy más is kell mint a fekete és fehér?

Tökéletes pillanat

Ha van tökéletes pillanat,
Az úgyanúgy elillan egy szemvillanás alatt.
Hiába tudod, hogy ez egy tökéletes pillanat,
Ha nem figyelsz, észrevétlen marad.

Képzeld el!

Hunyd le most a szemed, de engem még úgy is láss
Egyedül mi vagyunk, nincsen senki más
Nem tudod mi még az összetartozás
Amikor úgy tűnik nem kell semmi más

Képzel el, képzeld el, hogy nincsen valóság
Képzeld el, képzeld el
Képzeld el, képzeld el, hogy nincsen külvilág
Képzeld el, képzeld el

Gondold azt, hogy nincsen menekvés
Ketten maradni édes büntetés
Saját világban minden látomás
Saját szabályként saját alkotás

Úton

Végtelenbe futnak a fények
elmosódó halvány színek
mégis látlak már

Téged látlak mindenkiben,
Nem találtalak senkiben
Máskor ennyi már elég
Még közelebb minden perccel
Mit gondolatban se engedj el
Ébren tart az út feléd.

Mi van a nevedben?

Egy álommal újra szegényebb lettem,
Hisz most sem vagy itt mellettem,
Túl korán kimondott szavak,
Túl kevés idő alatt...

Mi van a nevedben?
Mi van a szemedben?
Szívem a kezedben,
Ami hív, ami hív!
Mi van a nevedben?
Mi van a szemedben?
Szívem a kezedben,
Ami hív, ami hív!

Napsütötte most a kéken folyó ég
Hát ülj mellém, s gyere, gyere nézzük még!
Egy rég elfeledt emlék,
Szép így ez a szélesvásznú kép.

Torkom teljesen kiszáradt
De nyelek még párat,
Ez egy gyorsan szűnő báj,
S itt belül nagyon fáj...

Végtelen álom

Mondd, hogy jó!
Mondd, hogy én!
Hogy senki más
E föld egén!
Mondd, hogy jó!
Mondd, hogy én!
Hogy senki más
E föld egén!

Most biztosan tudhatod, hogy megtanultam tőled a leckét,
S végre biztonságban vagy, ölelve a Végtelen testét,
Tükrömből messze tűnt már elnyűtt bosszúálló arcom,
Éhenmaradt álmaimban csak hozzád fohászkodom.

Csillagtenger

Sokkal tartozom, kedvesem,
Mert erőt adtál, s így jó nekem,
Mély megnyugvás, mit magamban látok,
Az égig emeltél kezeddel,
Hogy lássak én is a szemeddel,
Hogy hová tűntek a jó barátok-

Zálogba adtam a testem,
Boldogabb lelket kerestem...

Képzeletben
Végig úsztam a végtelen
Csillagtengereken,
De mind kevesebb
Lélekgyönyört
Adott testem nekem.
Képzeletben
Végig úsztam a végtelen
Csillagtengereken,
De mind kevesebb
Lélekgyönyört
Adott testem nekem.

A szabadság drága kincs, gyötrő vágy,
Remény sincs nélküled, csak üres ágy,
A bűnös függés volt a kegyetlen átok,
Felébredtem mély álmomból,
Felráztál engem most századszor,
Körülöttem mind a jó barátok.

Már visszakaptam a testem,
Őrangyalként lebegsz felettem...

Én

Kéz kezeidben, vér ereidben,
Nem kértem, hogy harcolj értem,
Hogy én legyek, csak én és senki...
...Más így az érzés
Új még a kérdés
Ha elüldözlek, elkergetlek
Kell-e mégis jobban mindennél?

Számon kérheted holnaptól minden bűnömet,
Mert el kell mennem féltelek
Csak a végzeted lennék
Fájhat a gondolat, így többé biztos nem marad
Mert el kell mennem féltelek
Csak a végzeted lennék
Én

Hiszed vagy sem

Végül így,
Megkésve mondom el,
Ez a pár sor neked szól.

Tűnhet úgy,
Túl könnyedén tartalak
Elzárva magamtól.

Válasz nélkül,
Indokok nélkül,
Csalódott leszel, de itt van mégis
Egy gondolat.

Múló szép emlék,
Kezemben tartom még,
Hiszed vagy sem,
Nem adnám semmiért.

Múló szép emlék,
Becsben tartom még
Hiszed vagy sem
Bár eltelt annyi év.

Végül így,
Csak ennyit mondok el,
Nincsenek jó szavak.

Hogy mennyit ér
A múlt a távolból
Döntsd el önmagad.

Válasz nélkül,
Indokok nélkül,
Csalódott leszel, de itt van mégis
Egy gondolat.

Múló szép emlék,
Kezemben tartom még,
Hiszed vagy sem,
Nem adnám semmiért.

Múló szép emlék,
Becsben tartom még
Hiszed vagy sem
Bár eltelt annyi év.

Hiszed vagy sem,
De ezt még el akartam mondani.
Hiszed vagy sem,
De néha el akartam rontani.
Hiszed vagy sem,
De lehet gyűlölve szeretni.

Mindegy már

Csendes napok
És néma éjek
Bármit kapok
Mitől féljek?

Sötétebbé
Szelídülnek
Az élénk színek
Mindenkinek

Minden szó
Minden érzés
Minden elfelejtett vágy
Minden lépés
Mindegy már

Lépj tovább
Talán a magány is szűnne már
Mert nem múlik, bármeddig vársz

Itt vagy

Nézz fel az esti égre, ha a nehéz napnak vége és rád mosolyog egy csillag
örül neked hogy itt vagy
Szíved ajtaján dörömböl, meríts te is az erőmből
Gondtalan most csak így lehetsz, tiéd minden amit szeretsz

Minden egyes napunk csak egyszeri csoda
Használd ki minden percét, többé át nem élheted soha
Minden egyes napunk csak egyszeri csoda
Használd ki minden percét, többé át nem élheted soha

Becsüld meg napjaid, nyisd ki bezárt ajtaid
Engedj be minden érzést, érezd a pillanatféltést
Nézz fel az esti égre ha a nehéz napnak vége és rád mosolyog egy csillag
örül neked hogy itt vagy.

Oldal: Unique
A legjobb idézetek egy helyen - © 2008 - 2024 - budai-judit.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat